A kutya vagy eb(Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas(Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék(Canidae) családján belül a valódi kutyaformák(Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya(Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya(Cuon alpinus), a nyestkutya(Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya(Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:
A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak: szerb és horvátkuci, ukránkucsu kucsu, oszmán-törökkuçukuçu.
Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos. („Ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.)[1]
Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!
A kutya a farkasháziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják1. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik.
Tervszerű kutyatenyésztés a 19. század közepétől folyik.
A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi
nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és
belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös
származáson kívül. Ezeket a fajtastandard
tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya
egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső
jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például
a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.
A kutyafajtákat feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Három fő csoportjuk a vadászkutyák, a munka- és őrkutyák és az ölebek (társasági kutyák). A vadászkutyák fő típusai az agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és Vizslák, a munka- és őrkutyákat pedig terelő és kísérőkutyákra, őrzőkutyákra, mentőkutyákra, harci kutyákra, masztiffok (más néven szelindekek), bulldogokra, bulldogterrierekre, dogfélékre, spiccekre és szánhúzó kutyákra osztják.
A toxokariázis a Toxocara canis
nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között
világszerte elterjedt; s ebben közre játszik az is, hogy a vemhes szuka
a méhlepényen
keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a
szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat
bélcsatornájában él, s a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A
peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül
fertőzőképessé válnak.
A kutyagalandféreg(Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok
és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve,
s a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle
megegye a gazdaállatot, s így átjuthasson annak bélcsatornájába.
A Dipylidium caninum petéi a kutyaürülékben találhatóak, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük kifejlődik a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, s így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.
Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak[szerkesztés]
A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet
az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva,
ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd
végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett
országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg
lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba
vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk
körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de
ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos
szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt
életveszélyes sokk
alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a
higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés, és végbéltáji viszketés is.
A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
Kinofóbiának nevezzük a kutyáktól való kóros félelmet (fóbiát).
Végül megemlítendők a kutyatámadások,
melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is
halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de
egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát.
Rex, egy osztrák bűnügyi sorozat, a Rex felügyelő (Kommissar Rex) főhőse. Első alakítója a Reginald von Ravenhorst nevű német juhász, kiképzője Theresa Ann Miller.
Kántor,
magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos
Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített
bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú
nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a
Bűnügyi Múzeumban őrzik.
Rin tin tin,
becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az I.
világháborúban Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd
Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.